OZORA - Solipse 1999 II

Illustration for article titled OZORA - Solipse 1999 II

EGY VISSZAUTASÍTHATATLAN AJÁNLAT - A PESTI ESTBEN
1999 augusztus. 250 egy doboz cigi, bár még nem dohányzom. Forintom kevés, Pesti Est apró lapozgatva célirányosan. Nyári meló. Fesztivál. Angol nyelvtudás kell. Fizet. Találkozó a PeCsa mellett. Fűben ülünk, kb 20-40 ember/gyerek/embergyerek, egy tag magyaráz amerikásmagyar akcentussal, krisnás lófarokkal. Jelentkezési lapot töltök ki. Persze, hogy beszélek németül is, alap. Talán még valami interjú féle is van. Két nappal később csörög a telefon, megyek-e Ozorára. Holnap. Hát megyek, bár nem tudom mi-merre-mennyi.

Advertisement

A sorozat első része, az előszó itt.

Advertisement

Hűvös parasztház, irodára utaló jelekkel, két alulinformált lánnyal. Úgy kábé tudják, hogy ma érkezem, menjek be a faluból a területre. Nem, nem megy most kocsi, oldjam meg. Elindulok a völgybe, szerencsémre az első Skoda megáll mellettem, intenem sem kell. Erős tájszólás és még erősebb Kinizsi fogyasztás miatt nem értek egy kurva szót sofőrből és utasából. Szerencsésen eljutunk a bejáratig, borulás nélkül szabadulok a láthatóan (és szagolhatóan) sörrel üzemelő cseh iparilomból.

A terület négy nappal a nyitás előtt nem túlzottan emlékeztet fesztiválra. Elszórt földtúrások, Toitoiok rendezetlen csoportokban, sátrak, színpadok még sehol. Némi bóklászás után megtalál Michael és két fegyverhordozója, Dirk és Jenes. Michael svájci német, ő az építésvezető, mint közli velem én leszek a tolmácsa és kicsit csalódott, hogy nem igazán beszélek németül. Biztosítom, hogy az ő angolja mérföldekkel jobb az én germánomnál, ami nem nehéz, mert németül csak étlapokból vagyok perfekt, azokból is csak az osztrák síhütte egyszerűségüekből.

Advertisement

A melót gondolom építésképes méreteim (kb 85-90 kiló lehettem azon a nyáron), illetve a bekamuzott német nyelvtudás miatt kaptam meg, de azt biztosan nem gondolták át, hogy nem feltétlen egy 17 éves kezdő tolmácsra van szükség, ha az építésvezető a Köjállal tárgyal az ad-hoc vízvezetékek fertőtlenítéséről, illetve a szükséges WC-k számáról egy 4-5 ezres (!!) közönségre. Mindegy, megoldom, de így van ezzel Michael is. Ha azt mondják neki, hogy még 250 WC kell, akkor én azt fordítom vissza, hogy meglesz. Persze rendelünk közben kb. még 100-t, és arról ügyesen elfeledkezünk, hogy a pesszimista becslés szerint lesznek 8-10 ezren. Mondhatjuk, hogy nem izgulják túl a dolgokat a szervezők.

Mínusz harmadik éjszakától kint sátrazok a terepen, zöld kis kupolám másodiknak állítom fel a stábnak kijelölt részen. Már elkészült egy/a vizesblokk; nyolc darab fakeretes, fekete nejlonlapos zuhanyzóval, pont annyira lesz elég, mint amennyire tartós. Ez persze majd kb. a fesztivál harmadik napjától lesz probléma, így az elején még a jéghideg vízzel való zuhanyás volt az emberes kihívás. Az, hogy a magyar talpasoktól eltérően már az elejétől kint táboroztam kisebb riadalomhoz is vezetett, már a családom körében. A közepesen felkészült lánykák a benti irodában (ahol volt telefon) elfelejtették, hogy én létezem, így sikerült két nap után azt mondani az őseimnek, hogy nem is vagyok ott. Ejj, azok a mobil elötti szép idők.

Advertisement

Kép innen lopva.

Share This Story

Get our newsletter